Első fejezet

Teltek múltak a napok, Lyna járta az iskolát, koptatta a padot, unta az életét, hisz nem történt vele soha semmi érdekes, nem járt szórakozni, bulizni. Egy lány volt az osztályban, akivel néha váltott egy-egy szót, és néha tudtak beszélgetni, aki mellett ült. Padtársát Kitty Novie-nak hívták. Hosszú barna hajú, kék szemű, vékony alacsony csajszi volt, jól megértették egymást, de Lyna visszahúzódottsága megátolta a kettejük közt kialakulható igaz barátságot.

Az igazat megvallva Lyna nem is próbált beilleszkedni, egyszerűen beletörődött abba hogy ő mindig is különc maradt, hisz az ami vele történt, az hogy elárvult egész kicsi korában az az egész életére és személyiségére egy bélyeget nyomott. Mindenki láthatta rajta, vagy tudta róla a történetét. Félt az emberek negatív reakciójától, attól, hogy nem fogadják el őt olyannak amilyen, csak azért mert ő egy kicsit más szemmel látja a világot. Nem mert magához közel engedni senkit, mert félt a csalódástól az újabb veszteségtől. Kerülte a feltűnést a napokat csak túlélte és semmilyen szociális tevékenységet nem folytatott. Kittyn kívül az egyetlen ember akivel beszélgetett az a gyámja volt Robert. Őt inkább testvérének, bátyjának tekintette, mintsem apjának. Rengeteg időbe telt mire Lyna megnyílt neki, de a mai napig egy csomó titkot rejt magába, amit valószínüleg soha nem fog kiteregetni senkinek. Hisz azok amik őt érték olyan sebeket ejtettek rajta, hogy azt még az idő sem gyógyítja be. Sebek? Inkább mondanám egy hatalmas lyuknak ami akkor keletkezik amikor az embert veszteség éri, de Lyna a szüleit veszítette el és még csak emlékezni se emlékszik rájuk. Még amikor kisebb volt álmodott párszor az édesanyjával, de a fene se tudja, hogy tényleg ő volt e az, vagy csak a képzelete szüleménye. Próbálj meg úgy élni úgy tervezni az utad, hogy közben azt sem tudod honnan jöttél, hogy ki vagy, hova tartozol és hogy nem tudod hogy mik a gyökereid... csak lebegsz a semmibe... a semmibe ami a lelked mélyén van.

Lyna szerelmi elete is eleg lapos volt. Ezt reszben annak koszonhette, hogy elegge antiszocialis volt. Nem engedett magahoz kozel senkit, nem volt onbizalma, elzarkozott a kulvilag hatasaitol.
Aztan egy nap mikor Kittyvel a folyoson ultek, becsengo elott egy srac jott le a lepcson. Mindketten eszre vettek a masikat, hosszan neztek egymas szemebe.
-Ki ez a helyes pasi? -tekintett kerdon a baratnojere Lyna- Soha nem lattam még.
-En sem lattam még. Szerintem vegzoa lehet. -mondta Kitty.
-NA NE! Ilyen nincs....... Nezd!
Kitty kovette baratnoje tekintetet ea legnagyobb meglepetesukre a fiu akit lattak hangos "Jo napot Tanor ur!" megszolitasok kozepette beterelte a masik osztalyt az egyik tanterembe.
Lynaban mondhatni egy vilag dolt ossze, mikor kiderult hogy az az adonisz akit latott, az egyik tanar.
-Ilyen nincs! Ugye ez csak egy vicc! Ezt nem hiszem el Kitty....., egy fiu van akire felfigyelek ebben a nyomorult varosban, az is egy tanar?! Hogy lehetek ilyen szerencsetlen?! -sopankodott.
-Fel a fejjel csajszi! Lesz ez még igy se. -probalta nyugtatni a lanyt.